Dávid László A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
Kiadó: Kriterion
Románia, 1981
Állapot: Használt, közepes, a papírborításon található kisebb szakadás
Cs. Nagy Zoltán Gondolatok ballagó diákoknak
Kötés: Keményborítás
ISB: 9771589883056
Állapot: Használt, újszerű
Salamon Béla Hej, színművész!
„Eleinte nagyon vonakodtak, de azután hosszas huzavona után, 1922. szeptember 5-én bemutatták a Vonósnégyes-t. A darab sikeréről nem kell beszélnem. – Írja Salamon Béla önéletrajzi visszaemlékezéseiben. – Száznyolcvanhatszor játszottuk egymás után, egyre fokozódó sikerrel.”
Tegyük hozzá: nem múló sikerrel, hiszen a Vonósnégyes, Salamon Béla egyéni varázsának köszönhetően, örökbecsű darabja maradt a kabarénak a nagyszerű komikus haláláig, a televízió jóvoltából pedig újra és újra közkedvelt élménye most is a nézők millióinak.
Kötetünk az 1939-ben megjelent Hej, színművész! életrajzi emlékezéseit tartalmazza – amelyből megtudjuk, hogyan lett a kereskedőségedből a magyar kabarévilág kiemelkedő személyisége –, továbbá mindazon anekdotáit is, amik megtörtént események ugyan, de Salamon Béla sajátos tálalásában rögzítődtek, és részben életrajzi emlékezéseihez kapcsolódnak.
„Nekünk Salamont az ég küldte kedélybetegség ellen – írja Kellér Dezső 1939-ben a visszamlékezésekhez kapcsolódva. – Akérmilyenek a gazdasági és egyéb viszonyok, ő mindig derűsen és vidáman nézi az életet. Talán nemcsak a maga, de a mi kedvünkért is. Úgy tesz velünk, mint a hozzátartozó a beteggel, kerüli a szomorú témát, tapintatosan mindig másról beszél és vicceket mond. Ha egyszer, egy csúnya napon elpusztulna a világ, minden rommá dőlne és az utcákon kecskék legelnének, fogadom, hogy Salamon akkor is ezzel jönne:
– Hallottátok, mit mondtam tegnap a kecskéknek?”
Karinthy Márton Ördöggörcs Utazás Karinthyába 1. rész
Tartalomjegyzék
I. INDISZKRÉCIÓ
1 / Elkezdeni
2 / Így kellene elkezdeni
3 / El kellene már végre kezdeni!
4 / Az a kurva kulcs!
5 / Gyerekkori tanú, egy kis kitérővel
6 / A pszichiáter színre lép
7 / Indiszkréció
8 / Gabi Képzelt Naplójából (Elveszett)
II. MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG
1 / A bajok kezdete
2 / Boszorkányidő
3 / Boszorkányidő (Folytatás)
4 / Boszorkányidő (Folytatás)
5 / Istenek és őrültek
6 / Törvény és szokás
7 / Miközben Cini…
8 / A társaság
9 / Akkor kezdődött
Közjáték / 1
III. SÁRGAHÁZ ÉS KÖRNYÉKE
1 / Nyomozás / 1
2 / Nyomozás / 2
3 / Apa temetése
4 / „Švejk, a derék katona”
5 / Az „Ő” első megjelenése
6 / Dunyha alatt, priccshez kötözve
7 / A boszorkánykérdés végső megoldása
Közjáték / 2 (Egy családfa gyökerei)
IV. ÁLARCOSBÁL
1 / Le az álarcokkal!
2 / Rejtvények
3 / Epepe
4 / Váratlan találkozás „Vele”
5 / Ki van a maszk mögött?
Vincze Attila · Szepes Mária · Faludy György Gondolatok és portrék, Máraira hangolva
Csorba Csaba Regélő váraink
Jakub Arbes Szent Xaverius / Newton agya
Jakub Arbes elkényeztette a múlt századi cseh olvasókat: történetei romantikusságban és érdekességben túlszárnyalták a hasonló s a közönség által oly igen kedvelt regényeket. Valójában kegyes csalást követett el: kortársaival ellentétben ő az érdekfeszítő, képzeletet fölcsigázó történetekbe a kor leghaladóbb eszméit, a tudományok legújabb eredményeit, a szigorú racionalizmust, a tévhitek, illúziók, babonák leleplezését csomagolta. Viszont éppen ez a magyarázata annak, hogy az ő regényei mindmáig az olvasók kegyében maradtak.
Ha 1914-ben bekövetkezett halálig nem tiltotta volna, hogy regényeit idegen nyelvekre is lefordítsák – máig megfejtetlen okból –, ma alighanem a fantasztikus regények úttörői között tartaná őt számon a világirodalom.
Molnár Ferenc Széntolvajok
Legjava novelláinak gyűjteménye ez a kötet. Az író a fiatal magyar főváros szülötte, a világvárossá növekedő Budapesté. Jóformán vele együtt nő fel: ismeri, érti ezt a világot, új színeivel. árnyoldalaival, jellegzetes alakjaival. Együttérzése azoké az esett, bús figuráké, akiket magához vonzott, de nem ölelt keblére a város: a tüdőbajos éjszakai pincéré, a beteg betűszedőke, a nagyárosba szédült kishivatalnokoké, s a fáradt undorba révült kávéházi lumpnak is juttat részvéte irgalmas fénysugarából. Szereti, szánja az élet kárvallottjait, a szelíd erélyteleneket, akiket felmorzsol a kegyetlen létharc, és tudja, a városligeti vagánynak is van szíve, áldozat ő is, gyengeségének és körülményeinek áldozata. Ez az érzelmes azonosulás egyértelmű állásfoglalássá kristályosul a Széntolvajok című novellában, mely nemcsak Molnár Ferenc kisprózájának csúcsa, de méltán a magyar novellairodalom remekei között foglal helyet.
Bitó László: Áldott vagy, Káin
Aztán lassan felismertem az ésszel fel nem fogható, csak érzelmi lényünkkel elérhető igaz Transzcendenciát. El kell vetnünk az 'oldalborda' és 'Éva bűnössége' metaforák kollektív tudatunkban élő, ősi értelmezését, amellyel nehéz elfogadnunk a szent Szűz és a szajha között létező, az igaz nemiségét boldogan vállaló asszonyembert. És ne feledjük: a férfiembert is mindmáig nyomorítja az a bibliai örökség, ahogy a munka és a halál isteni átok. Meg hogy uralkodnia kell asszonyán. Ellentétben egy másik bibliai tanítással, amely szerint 'lesznek egy testté'.
Hát akkor melyik tanítást fogadjuk el?
Ez a bibliai korban játszódó családregény nem csak ebben mutat utat. Az anyátlanul és embertársak nélkül, testvérekként felnőtt, a Kert Urát teremtőjükként istenítő Ádámon, Éván és fiaik tragédiáján keresztül élesebben láthatjuk a felnövekedés és a serdülés, a szerepváltás életünkben és gyermekeink életében még mindig jelenlévő bizonytalanságait, gyötrelmeit. Éva vajúdásának fájdalmait megsokszorozza, hogy nem tudhatja, miként jöhet kis hatalmasra duzzadt hasából a magzata. És azt sem, hogy meddig mehet el a fiával játszadozó anya. Évának magától kell rájönnie: nincs rendjén, hogy magához engedi a serdülő Káint. Másodszülöttjétől, Ábeltől – aki számára szintén nincsen más asszony – már megtagadja magát, és ez vezet a tragédiához…
Valóban Isten volt a Kert Ura, aki védelmébe vette a testvérgyilkost? Ez itt a kérdés. Mert nem elég kimondani, hogy nem lehetett úgy, 'ahogy írva vagyon'. Az évezredeken át bennünk élő mesét nem lehet egyszerűen semmisnek nyilvánítani. Csak helyettesíteni lehet.
'Ellenmesével' – ahogy Heller Ágnes nevezi utószavában regényemet.” (a Szerző)
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
„S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében… láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát… kaphattam-e sokkal többet az élettől?”
