Szórakoztató irodalom

Kiadó: RTV-Minerva, Budapest, 1978

Terjedelem: 167 oldal

Kötés: keménytáblás

Állapot: jó állapotú

Hosszú Ferenc a mózesi történetet mondja el újra, igen szórakoztató és elgondolkodtató módon, már-már a fantasztikus regényírás módszereivel. Egy szellemileg és technikailag fejlett, titkos tudóscsoport „avatkozik be” a fejlődés érdekében az emberiség életében: megszemélyesítik az Urat, csodákat művelnek, kivezetik a választott népet Egyiptomból, s elfoglaltatják velük az Ígéret Földjét. Izgalmas és megrendítő erejű regényéről a szerző így ír:
„ Az sok tanulsággal szolgált évszázadon át olvasóinak, ítéletüktől függetlenül is. Izgalmas és ellenállhatatlanul csábító kísérlet: megfosztani a történetet csodás elemeitől, mégpedig azáltal, hogy az isten személye helyére is embert teszünk (amihez oly sok kézenfekvő fogódzót kínál az eredeti szöveg), s megvizsgálni, vajon nem nyújthat-e még több tanulságot, már pusztán nagyobb valószerűségével is, ha teljességgel emberi történetnek tekintjük. A szerző nem kis bátorsággal, de nem is kevés alázattal erre vállalkozott.”

A ​dzsungelek királya ezúttal Abessziniába kerül, ahol félmillió négyzetmérföldnyi területen titokzatos eredetű fekete fajok élik a maguk ősi életét. A római légióktól Mussolini légionáriusaiig ezt a területet szüntelenül felkereste a kalandszomjas fehér ember a történelem századai folyamán. Elment kincset, dicsőséget, élményt keresni erre a titokzatos földre, melyet állítólag a zsidók elvesztett törzseinek utódjai népesítettek be annakidején. A legendák sötét köde borítja ezt az országot és ki tudja, mi van ott valóban?
Tarzan – fantáziáját követve – megtalálta itt a világ legszebb asszonyát, a fekete királynő pompázatos udvarát, ahol éppen olyan szenvedélyek, szerelmek, gyűlölködések és intrikák vezetik az embereket, mint a modern társadalmakban. Tarzan megismerkedett a rabszolgák életével, az oroszlánviadorok arénájával, a Moos isten kultuszával, a Xarator perzselő lángjával és a Nagy Vadásza idegfeszítő borzalmaival.
Tarzan hivei azt állítják, hogy az abesszíniai kalandokban Tarzan felülmulta önmagát és élményt nyújt azoknak is, akiket régebbi kalandjaival elkényeztetett.

Kr. ​e. 92-t írunk.
Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul: megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” – ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit.
    Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot.
    Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.

Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes.

Lakatos Márk nagyon jól tudja, mire van szükségük a nőknek ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben, legyenek akár 10, 20, 30, 40, 50, 60 vagy 70 évesek. A nő hétszer szakértők segítségével veszi sorra, mire érdemes odafigyelni a különböző életkorokban stílus, öltözködés, táplálkozás, testmozgás, sőt, szexualitás terén, és hasznos tanácsokkal lát el, melyek segítségével minden nő magabiztosabban élheti meg testi-lelki változásait. Nélkülözhetetlen kalauz minden nő számára Magyarország legnépszerűbb stylistjától.

Kiadó: Novum, 2011

Terjedelem 110 oldal

Kötés: puhatáblás

Állapot: újszerű

Kiadó: Magvető, Budapest, 1961

Terjedelem:352 oldal 

Kötés: puhatáblás 

· Illusztrálta: Kaján Tibor

Állapot: közepes állapotú

Budapestről a somogyi agráregyetemre került Dániel nem is sejti, hogy mit vállal, amikor végzős diákként elfogadja egy állami ménes vezetői posztját. A lovak és a feladat szépsége azonban hamarosan annyira elbűvöli a meglehetősen zöldfülű fiút, hogy csetlő-botló lelkesedéssel azonnal belevág a felszámolásra ítélt tenyészet megmentésébe.
Hamarosan feltűnik azonban törekvéseinek ellenlábasa, Dr. Klugh, a minisztériumi osztályvezető, akinek hatástalanítására minden módszer megengedett…
A könnyfakasztó humorral megírt történet Dániel és kis csapata kalandjait meséli el: az olvasó részese lesz a lerobbant lószállítóval megtett utazásoknak Romániától Hollandián és Franciaországon át Angliáig, miközben belecsöppen a nemzetközi lovasversenyek, kiállítások forgatagába, beles a bürokrácia, sőt még egy kormányülés zárt falai közé is. A könyv különleges grafikai megoldásokkal készült: a lapokat pörgetve az olvasó előtt mozgóképként elevenedik meg egy vágtázó, majd akadályt átugró csikó.

Tsi-Tsa – azaz: Cica – a magyar anyanyelvű angol író, George Mikes eladdig macskátlan londoni házba sétált be egy szép napon, és úgy befészkelte magát a legjobb fotelbe (és Mikes szívébe), hogy onnan soha többé el nem távozott. Illetve… De erről egyelőre ne többet!
George Mikes – az egyetlen angol író, aki a Baranya megyei Siklóson született – könyvek hosszú sorában vallott arról, hogyan kell „idegennek”, „utánozhatatlannak”, „gazdagnak”, „szegénynek”, „dekadensnek”, „jenkinek”, és még sok egyébnek, többek között „hetvenévesnek” lenni. A népszerű író, a rádiós személyiség és világvándor humoros írásaiból gyűjtött csokorral adózunk emlékének és – remélhetőleg – szórakoztatjuk el a Vidám Könyvek Drága Olvasóit.

„Regényemben mindössze arról teszek bizonyságot, hogy egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság… Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és nevetés örömével és ez alkalomként szolgált nekem arra is, hogy támadást intézzek a határtalan butaság világa ellen, amelyet tiszta szívből utáltam.” Rideg Sándor

A kopogás megismétlődött, most sokkal erősebben. Luke az ajtóhoz ment, kinyitotta, és kinézett a holdfényes éjszakába. Először senkit sem látott, de aztán lepillantott. – Na nem – szaladt ki a száján. Az ajtó előtt apró zöld lény állt, lehetett vagy hetven centi. – Hé, Muki – szólalt meg. – Ez a Föld? – Na nem – mondta Luke Derereaux. – Lehetetlen. Ám semmi sem lehetetlen. Fredric Brown fergeteges könyvében a marslakók valóban elözönlik a Földet, s a megjelenésükkel felborul minden… És a földiek szókincsébe bevonulnak „a kis zöld lények”.