Történelem, politika

Kiadó: Szerződi kiadás, 2011

Terjedelem: 165 oldal

ISBN: 9789638840233

Kötés: puhatáblás

Állapot: újszerű

Kiadó: ELTE Szociológiai és Szociálpolikai Intézet, Budapest, 1991

Lektorálta: Orbán Sándor

Terjedelem: 260 oldal

Kötés: puhatáblás

Állapot: jó állapotú

„A ​gazdaságirányítás kérdésében nagyobb szerepe van a közvetett véleménynyilvánítás számos formájának, amikor az emberek cselekvésükben nyilvánítanak helyeslést vagy kritikát, mutatják ki a gazdasággal szembeni nagyobb igényüket. A mi számunkra az emberek a >lábukkal is szavaznak<, amikor otthagyják nem kielégítő munkahelyüket, a >kezükkel is szavaznak<, amikor egy határon túl visszafogják teljesítményüket, a piaci törvényekre szavaznak, mikor szembeszállnak a hiányjelenséggel, a népgazdasági tervre szavaznak, amikor a szervezettséget követelik, és minden nemzeti erőforrás hasznosítására szavaznak, amikor tömegesen vesznek részt kisgazdasági tevékenységben, társadalmi munkában, saját háztartásuk építésében.”
„A társadalmi forradalmároknak, miután elérték a szocializmus gazdasági alapjának a megvalósulását, figyelmüket a társadalmi evolúcióra kell fordítaniok, s arra, hogy ha a további evolúció kell fordítaniok, s arra, hogy ha a további evolúció útját már elzárják a korábban létrehozott intézmények, akkor képesek legyenek szocialista alapon bátor reformokat megvalósítani.”

Diego ​Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció. A feltartóztathatatlan katasztrófa súlyát a majdnem félszázadon át uralkodó IV. Fülöpnek kell viselnie, aki kóros tehetetlenségében, minden emberi értékei mellett, nem tud úrrá lenni az eseményeken. Diego Velázquez a ranglétra legalacsonyabb fokán áll, s mégis mint udvari festő minden történetírónál hívebben örökíti meg ennek a kis világnak egész belső életét. Királyportréi nyomon követik annak a Fülöpnek fokozatos hanyatlását, akinek birodalmában "soha nem megy le a nap". A korra rányomja bélyegét a mindenható miniszternek, Olivaresnak negyedszázada. A képek megőrzik nagyravágyását, gőgjét és lelki depresszióit is. Az infánsok s infánsnők egyhangú menetéből kiemelkedik a lázadó királyné, a francia Isabelle, s külön színt ad a "felség gyönyörének" galériájához a törpék s udvari bolondok félelmes realitású arcképsorozata. A mester kompozícióiban árulja el leginkább, hogy mily szoros kapcsolatot tart a mindennapi élettel. Kocsmaasztal, kovácsműhely, paraszti életkép után születik meg talán az első nagy munkáskép, a páratlan gazdaságú Szövőnők Négy évtized európai története a háttér, mely e talányos művész sorsát szegélyezi. Két itáliai utazása visszavetíti a kor szétdarabolt Olaszországának rajzát, a nagy nápolyi forradalom leírása – fénysugár a nagy spanyol hanyatlás életképében. A regény sok szereplője művész: Rubens, Ribera s Murillo – Bernini mellett, a költőket Lope de Vega, Calderon, Quevedo s Gongora képviseli. Egyetlen talányos figura él a regényben, az a Magdalena, akinek képét a Hölgy a legyezővel utolérhetetlen portréjában örökíti meg Velázquez.

Kiadó: A Magyar Művészetért Közhasznű Társaság és a Magyar Művészetért Szalon,1995. október 6.

Terjedelem: 131 oldal

Kötés: keménytáblás, védőborítóval

Állapot: jó állapotú

A ​mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli, nem valós történet. Ennek ellenére bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az emberről alkotott kép tükröződik benne. A történelem előtti idők megismerésében nagy segítségünkre vannak a mítoszok. Az ausztráliai őslakók „álomidőnek” nevezik azt a mitikus ősálom kort, amikor a felelevenített események történhettek. A XX. század embere civilizációs fejlettségénél fogva elszakadt a természettől, kevésbé függ az élete annak változásaitól, s mégis egyre nagyobb érdeklődést mutat az ősálom, az aranykor, a mitikus idők iránt. Európa a görög-római mitológián nőtt fel. Ezek az ősminták ismertek előttünk. E könyv páratlan képanyag segítségével öt világrész mítoszait villantja fel, s mert a mítosz és a rítus szoros kapcsolatban állnak, a Mítoszok földjén bemutatja a szent helyeket, a hegyeket, a völgyeket, a rajzolatokat, mindazt, ahol az ember kapcsolatba léphetett a földöntúli erőkkel. Stonehenge csillagászati megfigyelések számára mértani pontossággal kialakított körzet, ahol valószínűleg ünnepségeket is tartottak. Ebből a könyvből számos más helyet is megismerhetünk, amely hasonló célból épült, így a franciaországi Carnac. Chartes katedrálisának tervei mitikus elemeket is tartalmaznak, s ugyanez mondható el a zarándoklatok nagy katedrálisáról Santiago de Compostelában. Az állat- vagy emberalakot formázó földhalmokat a világ minden táján megtalálhatjuk, Észak-Amerikában csakúgy, mint Ausztráliában és Európában. Könyvünk bemutatja a mára már szállóigévé vált Eldorádó helyszínét és a köréje kerekített hiedelemvilágot, s felvonultatja azokat az adatokat, amelyek az eltűnt földrészekről szólnak, Atlantiszról és Mu földjéről.

Dr. Huszár Pálnak, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokának, a Magyarországi Református Egyház Zsinata nem lelkészi elnökének ez a munkája a Habsburg Ottó életét feldolgozó kötet sorába illeszkedik: a Frank Birodalom királyáról, Nagy Károlyról. A cím azonban jelzi, hogy többről van itt szó, mint pusztán egy meghatározó uralkodó idejének történészi feldolgozásáról. Nagy Károly úgy izgalmas számunkra, mint aki az európaiság megteremtője volt. Hogyan kapcsolódhat az akkori európaiság a maihoz? Mi lehet ebben a keresztyénség szerepe? Hol van szükségünk erre a közös európaiságra, a páneurópaiság eszméjére és annak megvalósulására? Hol vagyunk veszélyeknek kitéve ebben a folyamatban? Mi történik velünk manapság, miközben benne vagyunk valami hasonlóban, sok küzdelemmel, válsággal?

Kiadó: Mozaik Kiadó, Szeged, 2021

Negyedik, a NAT 2020 szerint átdolgozott kiadás

MS-286OU

Terjedelem: 80 oldal

Kötés: puhatáblás

Állapot: újszerű

Cím: Az állami elosztórendszerek megújítása [antikvár]

Szerző: Kertész Krisztián

Kiadó: Ésszerűség és Felelősség Országos Platform

Oldalak száma: 261

Kötés: ragasztott papír

Méret: 140 mm x 210 mm

Két ​mozzanat a múltból: az első magyar óceánrepülés New Yorktól Bicskéig és Lord Rothermere, az angol újságkirály hangos sajtóhadjárata a trianoni szerződés revíziója érdekében. A két esemény mégis összefügg, egyúttal pedig történelmi tanulságokkal szolgál. Endresz György és Magyar Sándor hőstettéről a szerző meggyőző érvekkel bizonyítja be, hogy Bethlen-kormány szempontjából soha jobbkor nem repülhette volna át az óceánt a két pilóta. Milyen kiváló alkalom a bankzárlat, a világgazdasági válság feledtetésére! De megismerkedünk egy korábbi eseménnyel is, Lord Rothermere akciójával. Erről az ügyről nehéz szatírát nem írni. Kalandorok és szélhámosnők mellett az ellenforradalmi rendszer komoly társadalmi tényezői is elveszítik arányérzéküket, amikor azt képzelik, hogy a lord hangja a brit birodalom hivatalos véleményét tükrözi. S egy hihetetlen epizód: bizonyos körök kísérletet tesznek a „Radomér-dinasztia” megalapítására. Majd a drámai zárókép: két magyar pilóta életét veszti Littorio repülőterén – propagandisztikus vállalkozása során. Két mozzanat kapcsán megismerjük a Horhy-rendszer kisszerűségét és provincializmusát.

Az ​író vallomása:
„A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933–1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amelyet magán-világtörténelemnek nevez.
Ezek az évek a későn érő író labirint-útjának állomásai. Nehezen, mintegy kerülő úton növök bele abba a sóvárgott világba, amit irodalomnak hihetek. Egy nemzetközi regénypályázat sikere vet fel, az Eurázia sorsáról Sienában kapok hírt, ott, ahol emberi sorsom is beteljesedik. A nagy városünnep, a Palio színes emlékvilágában tépem fel a táviratot, mely első megjelenendő regényem jövendőjére utal.
1936 végétől egyre komorodnak az idők: itt kezdődik a gyilokjárás, jó és rossz szándékú magyaroknak fokozódó polarizálódásával. Így jutok el a vár szimbólumához, melynek belsejében a hosszú ostrom alatt a hazai védők próbálják őrizni, fenntartani a magyar s az egyetemes humánumot.
Szerettem volna azt is érzékeltetni, hogy ez a hazai korszak semmiképpen sem volt egysíkú, inkább réteges, mind eseménysorozataiban, mind az embertájban. Sok-sok apró villanáson, néhány mondatos portékon keresztül próbáltam formát adni annak, milyenek is voltak a távoli kor emberei. De igyekeztem nem a mai szemmel, szemlélettel, hanem az akkori kortársak élményvilágán keresztül, a folytonosan változó, egyre komorabb események tükrében alakítani ezt az írást, melyet talán korrajznak nevezhetek.”

A sok szereplőt mozgató történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. II. Endre király korát ilyen átfogóan még történészeink sem dolgozták fel. Passuth László évtizedeken át a legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelenő magyar író volt, aki a hazai népszerűségen túl a világsikerig tudott emelkedni. Esőisten siratja Mexikót című regénye például – immár jó fél évszázada – közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein.