Életrajzok, vallomások

Kiadó: NAP ALAPITVÁNY, 2010

Terjedelem: 91

Kötés: puhatáblás

ISBN: 9789637050602

Állapot: újszerű

„Az épületet kirabolták és szinte módszeresen tökretették. Elvittek minden bútort, irodai gépet, a falakból kitépték a csöveket. Egy WC-kagylót ki sem csavaroztak, hanem feszítővassal tépték ki a padlóból, körötte összetörték a padlócserepet is. Az összes radiátort lelopták, szerencsére nincs közüzemi szolgáltatás, így nem borít el mindent a víz.
Az igazgatói iroda ajtaját hangfogó piros műbőr párnák borították. Ezeket valaki késsel felvágta, és kézzel kirángatta a puffer anyagként szolgáló rafiát – nem lehetett tudni: Puszta vandalizmusból tette, vagy abban reménykedett, hogy elrejtett értékeket talál ott. A mennyezet mindenütt vedlik, felkunkorodott darabokban hull a padlóra.
Az egykori munkás hétköznapoknak csak egy-egy emléke látszik, egy 1994-es reklámnaptár, egy sokszorosított tréfás felirat: Ebben a szobában minden harmadik reklamálót lelövünk – ma már ketten reklamáltak.”

– Szerinted te voltál a hibás abba, hogy tönkrement öt házasságod?
– Nem.
– A férfiak?
– Ők sem.
– Akkor?
– Ilyen vagyok. Sokszor kell nekifutnom a rajtnak, hogy egyszer beérjek. Nekem soha életemben elsőre még nem sikerült semmi. Ha véletlenül sikerült, akkor az nyilván nem én voltam.
– Ennyi tapasztalat után te mit mondasz, van igazi férfi?
– Van.
– És ki az?
– Akiről eszembe jut, hogy nő vagyok!
Férjeiről, gyerekkoráról, otthonáról, hivatásáról, hitvallásáról és nem utolsó sorban Szépnéről, egyszóval önmagáról vall Esztergályos Cecília.

A kitűnő író -sikeres életrajzok szerzője – a legendás művésznő 80. születésnapjára írta köszöntésül az élvezetes dokumentumregényt. Egy nagy primadonna útját kíséri benne végig, aki együtt aratta sikereit Kálmán Imrével, Lehár Ferenccel, Szirmai Alberttel és Fényes Szabolccsal. Élete hátterében feltűnnek a magyar színjátszás feledhetetlen óriásai: Csortos, Hegedűs Gyula, Somlay Arthur, Fedák Sári, Lábass Juci, Kosáry Emmi – mindazok, akik a Színházat jrelentették. A regény elénk tárja a közönség által rajongva imádott művész sorsát, magánéletének mindazon intimitásaival, mely végül is emberközelbe hozza a művészt, aki a mai nemzedékeknek – holott nem láthatták színpadon – is a LEGENDÁT jelentik.

Monica ​Ali gyönyörűséges regénye egy fiatal muszlim nő, Naznín története. Naznín tizennyolc éves korában egy bangladesi faluból Londonba kerül, hogy hozzámenjen ahhoz a nála jóval idősebb férfihoz, akit a családja jelölt ki férjéül. Éveken át vezeti a háztartást, gondoskodik a férjéről, és gyermekeket szül, ahogyan azt egy hithű muszlim lánytól elvárják. Míg egy nap önmaga számára is megdöbbentő módon, váratlanul beleszeret egy fiatalemberbe a helyi muszlim közösségből.

Szenvedélyes viszonyuk során felfedezi, milyen összetett dolog is a szabad akarat, és harcolni kezd azért, hogy álmai és élete túlléphessen a számára előírt szabályokon és kereteken.
A muszlim asszony egy olyan titokzatos és különleges világot ábrázol, amely egyszerre elképzelhetetlen és mégis fájón ismerős.

A Granta magazin által a húsz legjobb fiatal brit író közé választott, számtalan rangos irodalmi díjjal kitüntetett Monica Ali a bangladesi Dakkában született és Londonban nőtt fel. Mindennapi csodákkal teli, szépséges első regényében az örök női dilemmákról és a kultúrák találkozásáról ír, egy letehetetlenül izgalmas és mélyen megható történetet mesél el a legfontosabb emberi érzésről, a szeretetről.

1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: „Művész volt –, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. – Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben.” Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Nosztalgikus és mulatságos, olykor megható emlékek váltogatják egymást Huszti Péter legújabb kötetének lapjain. Az immár több mint öt évtizede töretlen népszerűségnek örvendő színművész megkapó egyszerűséggel és őszinteséggel, irigylésre méltó derűvel és bölcsességgel mesél a szüleiről, gyermek- és ifjúkoráról, az általános iskolában, illetve az otthoni „szekrényszínházban” kezdődő, majd a főiskolai évek alatt hirtelen felívelő karrierjéről, illetve azokról a pályatársairól, akik első lépéseit egyengették-irányítgatták a világot jelentő deszkákon. Az anekdoták szereplőinek többsége a magyar színháztörténet ikonikus alakja, és bár felsorolásukra – helyhiány miatt – nem vállalkozunk, biztosítjuk az Olvasót, hogy Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának első kötetét lapozgatva a legnagyobb kedvenceivel fog találkozni.

Laczkó András "Baranyi Ferenc – Pályakép-vázlat" című könyve átfogó képet nyújt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, író és műfordító életéről és munkásságáról. A szerző három éven át kutatta Baranyi életútját, és ezt rendszerezi a 2010-ben megjelent mű, amely 1937-től a megjelenés időpontjáig tárja fel és értelmezi az alkotó életművét. ​

Bár korábban két könyv is megjelent Baranyi Ferencről – Ézsiás Erzsébet és Németh János István tollából –, monografikus irodalomtörténeti összefoglaló eddig nem készült róla. Laczkó András vállalkozott elsőként az öt évtizedes gazdag alkotói pálya értékelő áttekintésére. ​

Takáts Sándor Régi magyar kapitányok és generálisok című műve a 16. és 17. századi Magyarország katonai vezetőinek életét és tevékenységét mutatja be. A könyv részletesen tárgyalja a végvári harcok időszakát, kiemelve a magyar katonák hősiességét és a nemzeti hadsereg szerepét a török elleni küzdelmekben. A szerző korabeli levelek és dokumentumok alapján ábrázolja a korszak vitézi szellemét és a katonai élet mindennapjait. A mű betekintést nyújt a végvári vitézek életébe, bemutatva, hogyan váltak a magyar nyelv és kultúra terjesztőivé a hódoltság korában.

Ingrid Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról…
De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért.
Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

Jedlik ​Ányos, a bencésrend kiváló tagja, a múlt század nagy fizikusa, világraszóló találmányokkal ajándékozta meg az emberiséget, megszerkesztette az első dinamót is – s mindent úgy, hogy a világ nem vett tudomást róla, nem tudott felfedezéseiről. Az egyéni szerénységen túl, a magyar tudóst annyiszor érő közönbösség kíséri tudós pályáján, mint egyetlen ajándéka töretlenül lobogó, mindig újat és újat előállítani vágyó, zseniális törekvéseinek. Mi, honfitársai sem ismerjük páratlanúl nagyvonalú, tudós munkásságát, mintha számunkra is közömbös volna Jedlik alkotó szellemének jellegzetesen magyar keretek között föl-föllángoló megnyilatkozása. Pedig a legkiválóbb szellemek között kell őt számontartanunk.
Horváth Árpád a szakember figyelmével kíséri végig pályáját, lépten-nyomon kifejezést ad el nem fojtható csodálkozásának a primitív eszközök és adottságok között végzett hallatlan erejű és rendkívüli látókörű munkamenet láttán. Könnyed, elmélyült s mindegyik vonatkozásában élvezetes előadásból magaslik ki Jedlik Ányos egyszerű, papi szerénységű alakja, a különös avatottság és hívatottság jeleivel homlokán.
A könyv a legszebb magyar kötelességet teljesíti, amikor egy eléggé nem ismert és méltányolt magyar lángelmére irányítja az olvasó tekintetét.

​Antall József élete képekben egy fotóalbum, amely Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének életét és munkásságát mutatja be képekben. A könyv képanyagát Antall Péter és Szebellédy Géza állította össze, a szerkesztő Dr. Várhelyi András. A kötet 1994-ben jelent meg a Tevan Kiadó gondozásában, 80 oldalon, 30 cm x 24 cm méretben. ​

A könyv tartalmazza Antall József életének fontosabb eseményeit, családi képeit, politikai pályafutásának állomásait, valamint külföldi politikusok róla alkotott véleményeit. A kötet előszavát Gyurkovics Tibor írta. ​