Életrajzok, vallomások

Abszolút áldozata voltam a kádárizmusnak. Szívesen voltam kisdobos, úttörő (tehát ügynök voltam!), mi több, annak idején még azt is elhittem, hogy Kádár János jó ember. Anyámnak a szülőin megköszönte az orosztanár, hogy: „Amikor a múltkor megtapostak a gyerekek, a maga fia volt az egyetlen, aki átlépett”. Nyilvánvaló, hogy jó neveltetést kaptam. Nem az a bűn világa, amiben én élek, hanem cuzámmen az egész világ, amiben élek. Nagyon sokan törik meg az omertát, bazmeg. Ellenben a vendettám többnyire sikeres. Beszélhetünk az összeveszéseimről; de azok, akikkel összevesztem, onnantól fogva egytől-egyig elindultak a lejtőn. Van viszonyom Istennel; beszélgetek vele magamban; általában köszönni szoktam neki mindent.

Pompás tanulmányában Lucy Hughes-Hallett azt mutatja be, miként változott a korokon keresztül a Kleopátráról alkotott kép az uralkodó nőideálnak, politikailag elfogadott erkölcsiségnek és szexuális neurózisoknak megfelelően. A Kleopátra – Egyiptom királynője a történelem, az álmok és a tévhitek hálójában zseniális és szellemes mű… mely a kitalációról és a meggyőzésről szól. A rettenetes, ugyanakkor felettébb csábító uralkodónőről szőtt legenda már Kleopátra életében kialakult, mindezek ellenére mégis mindannyian szeretjük őt. (Observer)

A művelt emberiség még emlékezhet rá, 1957-ben robbantam először a könyvpiacra. Akkor még Jeney Lászlóval. 1966-ban önállósítottam magam. Most jön a harmadik. 1957–1966-1981… igen, az ilyesmi könnyen elhatalmasodhat. El is határoztam, hogy ezentúl időről időre írok egy könyvet. Kedvenc témámról – önmagamról, meg persze a pólóról, amit majdnem annyira szeretek. És ha ezt még tíz alkalommal meg tudom ismételni, már nincs komoly baj.

A nagy olasz zeneszerző életét mutatja be ez a mű napról napra, egykorú feljegyzések, hiteles dokumentumok alapján. Mindennemű torzítástól, regényességtől mentesen, a maga valóságában tárul elénk az opera egyik legnagyobb mesterének, az izzó hazafinak, a megalkuvást nem tűrő, tisztalelkű embernek küzdelmes, szép élete. Verdi művészetének még jobb megismerését segíti elő e kis könyv, bemutatva egy gazdag élet minden képzeletalkotta történetnél izgalmasabb valóságos krónikáját.

Rémtörténetek ​arról, hogy a szépségkirálynőnek már a gyerekkora is igen mozgalmas volt – A többről többre jutás stációi a családban: avagy milyen áldozatokat kell hozni a harácsolásért – „Az apja és Csilla szinte rajongva szerették egymást. Aztán meg gyűlölték..” Mi jöhetett közbe? – A menedzser kocsiját feltörik. Hogy, hogy nem, csak Csilla szerződései tűnnek el belőle! – Mi lett a Kairóból átutalt ezer dollár sorsa? – A lányról készült meztelen fotókat eltüntették, miután kitört a botrány – A német herceg megerősíti: „A szerelem kölcsönös volt…” – Lopott ruhákban Máltán az Európa Szépe választáson? – Nyilatkozik a Magyar Média exigazgatója is (Végre!) – Maneken, zenész, fotós, színész, akik mind-mind valamiért sikkesnek találták együtt mutatkozni a szépségkirálynővel – Interjú Molnár Csilla tartós „kapcsolatával”, aki éppen két évvel idősebb, mint a lány apja – Kábítószer, ital, terhesség? avagy ezek is csak mind ostoba pletykák? – A boncolás eredményéről egy nyilvános előadás alapján – A riporter rekonstruálja a lány utolsó napját és arra a megállapításra jut, hogy valaminek történnie kellett, amiért hirtelen 26 lidocain tabletta után nyúlt Molnár Csilla – A koronatanú, a hét és fél éves unokaöcs beszámolója – A búcsúlevél – eredetiben… Mindössze három mondat – A mentőtisztet több évtizedes szolgálat után elbocsátották – Flipper Öcsi azt mondja: „Nekem Csilla nagyon szép emlék marad egész életemre.” – Van-e folytatás a Molnár család számára.
Avagy – 78 interjú nyomán – egy család, egy vállalat és egy soha nem is volt karrier története a nyolcvanas évek Magyarországáról.

Robert Capa, a nagy haditudósító-fotóriporter még életében legendává vált, saját biztonságáról megfeledkezve vetette magát mindig a harc sűrűjébe…

1987 október. Indul a repülőgépem Wittenbe.
Miért is megyek?
Egyrészt – ez világos volt – azért, hogy megnézzem mi is lett abból, amiről oly sok éven át itthon olvasgattunk, olvasgattam, a Waldorf-pedagógiából. Hogyan működik – és működik-e – odakint Rudolf Steiner szellemi hagyatéka, a mindig kicsit az obskurantizmus vádja ellen védelmező antopofózia?
Másrészt – és ez volt a szorongató – tudtam, hogy valahogy azt kellene majd kitalálnom, arra is rá kellene jönnöm, hogy – ha a dolog él és olyan, amilyennek én gondolom – hogyan volna hazahozható, itthon megvalósítható…

A. Z. Manfred "Napóleon" című műve Napóleon Bonaparte életét és uralkodását dolgozza fel. A mű elsősorban Napóleon személyiségére, politikai stratégiáira és hatalomra való törekvésére összpontosít. Manfred külön figyelmet szentel Napóleon korának történelmi összefüggéseire, a francia forradalom utáni politikai és társadalmi változásokra, valamint Napóleon dinamikus és ellentmondásos szerepére a történelemben.

A műben Manfred igyekszik bemutatni Napóleon személyiségének különböző aspektusait: a zseniális hadvezért, a politikai stratéga és a hatalomvágyó uralkodót egyaránt. Napóleon pályafutása nemcsak a háborúkról, hanem azokat kísérő politikai döntésekről, mint a Code Napoléon (polgári törvénykönyv) megalkotása és a francia állam új alapokra helyezése is szó esik.

A mű egyik fő célja, hogy napjaink olvasóinak bemutassa Napóleon összetett személyiségét, valamint azt a korszakot, amelyben élt, és amelyet forradalmi változások jellemeztek. Manfred igyekszik szoros kapcsolatot teremteni a történelem és a politikai elemzés között, így a könyv mélyebb betekintést ad Napóleon alakjába és a történelem nagy alakjainak komplex döntéseibe.

Marczali Henrik (1856-1940) a századforduló egyik legkiválóbb magyar történésze, kötete pedig máig az egyetlen, antikváriumokban is csak ritkán kapható Mária Terézia-életrajz. Marczali élvezetesen mutatja be az első Habsburg-királynő életét, szokásait, udvarát, magyarokhoz fűződő kapcsolatait, sajátos lelki életét, anyaszerepét, férje iránti kétarcú vonzalmát, a Habsburg-házra kritikus időszak (1740-1780) drámai fordulatait.
Marczali – kora felfogásának megfelelően – idealizálja Mária Terézia egyéniségét és a királynőnek hódoló magyar nemesi nemzet lovagiasságát. E szemlélet fölött eljárt az idő, ám a kötet forrásgazdagsága, tényanyaga, a részletek gondos ábrázolása még sokáig nélkülözhetetlenné teszi a 18. század története iránt érdeklődők számára Marczali művét.

Stefan Zweig Stuart Mária című műve egy történelmi regény, amely a skót királynő, Mária Stuart életét és tragikus sorsát meséli el. Mária Stuart, aki Skócia királynője volt, életét és uralkodását bonyolult politikai intrikák, vallási háborúk és személyes drámák jellemezték.

Zweig regénye nemcsak a történelmi eseményeket, hanem Mária személyiségét és belső vívódásait is bemutatja. A regény fókuszában Mária Stuart tragikus sorsa áll, aki végül a politikai és vallási ellentétek áldozata lett, és kivégzésre került Angliában. A műben Zweig hangsúlyozza a főhős érzékenységét, hatalom iránti vágyát és belső konfliktusait.

Zweig híres arról, hogy történelmi személyeket és eseményeket élethűen, de érzelmekkel teli módon ábrázol, és Stuart Mária története sem kivétel, mivel az egyéni tragédiákat és politikai küzdelmeket egyaránt érzékelteti.

„Én Ráday Pál születtem e világra az 1677-ik esztendőben, július havának 2-ik napján, a … jegy alatt néhai b. e. Libertsey Rozina kedves asszony-anyámtól, Libertsy Mihálynak Földváry Zsófia asszonytól származott leányától, és Ráday Gáspár atyámuramtól, Ráday Andrásnak Madách Zsófia asszonytól való fiától. Aki kívántam életemnek emlékezetesebb dolgati jegyzésbe venni, e szerint: A tudomány zsengéjét vettem a losonci oskolában, syntaxisig. Azontúl küldtettem Ráhóra, ama híres és a tanításban szerencsés Braxatois nevá praeceptor keze alá, kinek halála történvén, csak egy esztendeig maradhattam tanítása alatt.”

1848-ban alig tizennyolc éves, amikor trónra kerül és majdnem hetven éven át uralkodik. A magyar forradalom eltiprójából az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb éveinek szimbólumává vált. Konzervatív politikus volt, ragaszkodott a monarchia egységéhez, a császárság intézményéhez, a kicsit poros formaságokhoz. Magánéletéről, érzelmeiről, intim gondolatairól a korabeli nyilvánosság szinte semmit sem tudott. Ottokar Janetschek szórakoztató életrajzi regénye a múlt század kalandos eseménytörténetén túl éppen e magánélet bemutatását tűzte ki céljául. Ferenc József jellegzetes alakja mellett feltűnik a tragikus sorsú Rudolf trónörökös, a melankólikus császárné, Erzsébet, a romantikus testvér Miksa, vagy éppen a kegyetlen végbe bukott Ferenc Ferdinánd.