Gyermek és ifjúsági irodalom

„Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett.
A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.)
A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli.
Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Csodálatos korszakba vezeti Dániel Anna az olvasót ebben a gyönyörű leányregényben, melynek főhőse, öntudatos fiatal hölgy, a szellem világnagyságaival barátkozott. Julie kisasszony híres szalonjában ugyanis olyan kiválóságok találkoznak, mint Diderot, D'Alembert, Helvétius és Condorcet – hogy csak a legismertebbeket említsük. A történelmi események színes forgataga közepette a szép és okos Julie szerelméért három férfi is sóvárog. A varázslatos Pompadour közbenjár a királynál a nagy tudományos mű, az Enciklopédia kiadása érdekében – Julie pedig önmagával küzd érzelmi felszabadulásáért.

Nicky ​elszontyolodik. Idén valahogy nincsen szerencséje! Új matematikatanárnője igazán olyan idétlenül viselkedik! Három szemtelen tesókája pedig néha kifejezetten agyára megy a mindössze tizenkét éves, helyes, szöszi nővérkéjének. Hát bizony, így van ez, ha anya nélkül marad a család, s a legidősebb testvér nyakába szakad a háztartás gondja. No meg apu kiházasításának feladata is őrá vár ám! Ki hinné, hogy ez bonyolultabb dolog még holmi kitűnő számtandolgozatnál is? Különösen akkor, amikor a fiatal, csinos apu egyszer csak kezd elcsellengeni hazulról. Nicky, ez az álmodozó, de azért okos, talpraesett teremtés nem akar hinni a szemének. Kihez surran be édesapja titkon éjszakánként?! Nos, ezt most nem kötjük senkinek az orrára. Azt sem, hogy milyen fontos tudnivalókra tesz szert a kis csitri, amikor modellt ül festő barátjának, találkozgat Johann-nal, a bölcs útépítővel. Csak annyit árulunk el, hogy oly sok bú-baj közepette még sincs egyedül Nicky, mert padtársa, Jupp, hűséges és ragaszkodó pajtásként mellette áll.

*** Több, mint 22 millió rajongó világszerte***

„Ha ezt meglátod egy boltban, azonnal kapd fel és vedd meg!” Book Trends

„Személy szerint imádtam ezt a naplót” The Mile Long Bookshelf

Köszönet a világ egyik legnépszerűbb YouTube vloggerének Alfie Deyesnek, hogy megalkotta a Csináld magad – új élmények lapról lapra – naplót. Olyan izgalmas feladatok várnak rád, mint a bögrés süti készítése, emberek bámulása kihívás, időkapszula készítése, origami gyártása stb stb stb…
Egy napló tele képekkel, játékokkal, feladatokkal, átverésekkel.
Légy része te is a több, mint 22 milliós 'Csináld magad' közösségnek!
Készen állsz?

Amerikából Franciaországba van-e más út, mint a hajóút? Hogy települjön haza César Cascabel vándorkomédiás családostul, ha nincs pénze a hajójegyekre? Szorultságában a derék komédiás hihetetlen gondolatra jut: cirkuszkocsiján a befagyott Bering-szoroson hajt át egyik világrészből a másikba, hogy aztán Szibérián s Oroszország európai részén keresztül érkezzen el francia szülőföldjére. Hogy e merész vállalkozás közben, végig Amerikán Alaszkáig, majd a befagyott Jeges-tengeren, Szibéria földjén mennyi-mennyi kalandon esik át, hogy küzd meg az elébe tornyosuló nehézségekkel, s végül hogy éri el hajmeresztő veszélyeken át maga elé tűzött célját – a világhírű író szokott megelevenítőkészségével és pompás mesélőkedvével szól erről második kiadásban megjelenő Verne-kötetünk.

– Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? – Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.

– Szép a szerelem? – kérdezik a Próbarepülés első mondatában Melindától lánytársai, akik egytől egyig, éppúgy, mint Melinda, megjátsszák, hogy ők aztán jól tudják, milyen. Holott csak tudni, ismerni szeretnék. Sejtéseik, vágyaik, olvasmányélményeik vannak csupán az első szerelemről, és szüntelenül bennük dolgozik az az önbecsapó képzelgés, hogyha egy fiúra gondolnak, az már szerelem. Holott… Melinda – Nagy Katalin népszerű regényéből, az Intőkönyvem történetéből már sok olvasó számára ismerős, makrancos és okos kamasz lány – egy nyári úttörő-táborozás során jut el az ábrándtól az első élmény valóságáig. Munka, felelősségvállalás, emberi helytállás közben távolodik el a gyerekábrándtól, s szereti meg a vele rokon mód gondolkodó, felnőttes felelősséggel helytálló fiút.

A regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül.
A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye.
Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették.
Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Hogy miként kerülnek egy vidéki nagyváros diákjai 1952 aszályos nyarán a jánoskúti állami gazdaság répaföldjére, azt még könnyű magmagyarázni: embertelen körülmények között a tervteljesítést volnának hivatottak segíteni, noha kapához nem szokott kezük munkája nyomán több a kár, mint a haszon. De a grófnő…? Nem, nem kitelepített osztályellenség! A főhős diáklány fantáziájában jelenik meg a látóhatár szélén egy gyönyörű hintóban. Ettől kezdve Marica naponta mesél társainak, hogy elviselhető legyen durva, nyers valóságuk, s a képzelet hátán naivan repüljenek kamaszvágyaik.

Ki volt Veres Pálné? Mit tud róla valaki, ha nekiszegezzük a kérdést? Utca a Belvárosban, az Irányi és Váci utca szomszédságában, és gimnázium. És hogy miért neveztek el róla utcát és gimnáziumot? És hogyan lesz egy utca regénycím? Méghozzá egy utcza! Erre felel Kertész Erzsébet rendkívül érdekes és tanulságos leányregénye, amelyben megismerkedhetünk Veres Pálnénak, ennek az okos, kedves és energikus asszonynak szívós harcával a nők továbbtanulási lehetőségéért, és bepillantást nyerhetünk a 19. század sajátos, ma már romantikusnak tűnő hangulatába, a magyar nemesség életvitelébe, sőt még Madách Imre hányatott sorsa és szerencsétlen házassága alakulásába is.

A mai tizenéves olvasónak valóban történelem már az az idő, amelyről Sonja Peter önéletrajzi fogantatású regénye szól. A naplószerű írás egy drezdai születésű kislány gyermekkori emlékeiről, kislánykori-nagylánykori élményeiről számol be, mint sok száz hasonló lányregény. Csakhogy ennek a kislánynak a gyermekkora egybeesett a hitleri Németország születésével, a nácizmus tombolásával; s ez a kislány kommunista szülők gyermekeként élte át az illegalitásba kényszerült német pártmunkások megpróbáltatásokkal teli, küzdelmes életét, az állandó életveszély közepette is töretlen helytállással. A könyvet Szőnyi Gyula rajzai illusztrálják.

Már a hétköznapi iskolai élet során is könnyen belekeveredik az ember olyan helyzetbe, aminek nincsen megoldása. Bogi, jóhiszeműen és gyerekes ügyeskedéssel behatol barátnője szüleinek lezárt lakásába. És nem a barátnőjét találja ott, akit remélt, hanem egy idegent. Hogy miként ocsúdnak fel kölcsönös meglepetésükből, miként oldják meg csiki-csuki helyzetüket, melybe Bogit a könnyelműség viszi bele, az idegent pedig a büntetéstől való félelem, mesterien meséli el a regény.