Vallás

Köszöntjük ​az olvasót a Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának új gyűjteményével, amelynek témája ismét a Biblia. Néhány esztendővel ezelőtt talán még az elgondolkoztató kezdeményezések közé számított A Biblia világa című sorozatunk – a sorozatból készült könyv két kiadása, százezres példányszáma, sikere igazolta is kezdeményezésünk helyességét –, ma már nem szorul bizonyításra a „könyvecskék világának” művelődéstörténeti jelentősége. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a világ históriája a Biblia körül forog, de kétségtelen, hogy az emberiség történelmének egyik dokumentuma, múltbéli történelmi-irodalmi emlékeinek megőrzője, vágyainak-nézeteinek gyűjteménye, mely önmaga is világirodalom, és ilyen értelemben – ahogy Lukács György írta – „a világfolklór legszebb könyve”. Az e kulturális örökség iránt érdeklődő kutató és olvasó többre is kíváncsi: a bibliai nép kollektív emlékezetében nem csupán letűnt korok eseményeinek igazolható valóságát, hanem alapvető emberi magatartást, archetípust, pszichológiai helyzeteket – egy kicsit a saját arcát is keresi. Nem ok nélkül, mert ezekből a történetekből évezredekkel ezelőtti ősünk pillant ránk.
Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudományos és ismeretterjesztő szerkesztőségének elgondolásával: folytassuk a korábbi beszélgetéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűjtemény: az Ó- és Újszövetség kialakulásának szálait. A bibliai történeteket és parabolákat, az apokalipszis drámai vízióit, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi-társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra, amelynek előadásait ez a kötet tartalmazza, és amely változatlanul művelődéstörténet, és nem teológia.

A művek szerzői: Rapcsányi László, Mátrai László, Hahn István, Scheiber Sándor, Kákosy László, Komoróczy Géza, Lukács József, Harmatta János, Kocsis Elemér, Pákozdy László Márton, Nyíri Tamás, Fodor Sándor, Rónay György, Bálint Sándor

Ez a Bhágavata Purána oly ragyogó, mint a nap, s akkor kelt föl, amikor az Úr Sri Krsna a vallás és a tudás kíséretében visszatért saját hajlékára. Azok, akik a Kali-korban a tudatlanság sűrű sötétsége miatt elvesztették látásukat, ebből a Puránából merítettek majd fényt." (Srimad-Bhávavatam 1.3.43.)
India időtlen bölcsességét az emberi tudás minden területét átfogó ősi szankszrit szövegek, a Védák őrzik. Eredetileg szájhagyomány útján maradtak fenn, s első ízben Srila Vyasadeva, „Isten irodalmi inkarnációja” jegyezte le őket ötezer évvel ezelőtt. A Védák összeállítása után Vyásadeva a Veánta-sütrakként ismert aforizma-gyűjteményében tette közzé azok lényegét. A Srimad-Bhágavtaam (a Bhágavatam Purána) nem más, mint Vyásadeva saját Vadánta-sütráihoz fűzött magyarázata.

A ​hatalmas terjedelmű, illusztrációkban roppant gazdag kötet hármas célkitűzéssel készült. Szerzője mindenekelőtt Jézus életének helyszíneit kívánta bemutatni, írásban és képben egy szentföldi zarándoklatra óhajtotta meginvitálni az olvasót-lapozgatót. A könyv tehát sorra veszi Jézus földi életének mai helyszíneit: Betlehemet, Názáretet, Galileát, Jeruzsálemet stb., bemutatva a településeket és földeket, a tájakat és látványokat, a vizeket és építményeket, úgy ahogyan azok ma is láthatók. De e szinkrón utazás kapcsán – építve az ásatások, régészeti kutatások eredményeire – szól a szerző az első század elejének helyszíneiről is, bemutatja, hogyan nézett, nézhetett ki a Szentföld Jézus idejében. Végül – igaz, ezt már csak írásban teheti – e térbeli és időbeli zarándokút kapcsán elbeszéli Jézus életét is, az adott helyszínekhez kapcsolódóan újra felidézi az evangéliumokból kibontható történetet. Mert a jezsuita atya – természetesen – korántsem csupán egy valaha élt földi embert lát Jézusban, hanem a Megváltót. A könyv korántsem afféle mindenki számára való „képeskönyv”, album, hanem – komoly elmélyülést igénylő, nem kevés műveltséget feltételező tudományos alkotás. A szerző nem egyszerű hívőkhöz szól benne, hanem hitüket a tudomány színe előtt is igazoltnak látni kívánó értelmiségiekhez, akik nem riadnak vissza a hatalmas szakirodalom legfőbb vitakérdéseinek végiggondolásától, történelmi, nyelv- és írástörténeti, vallás- és eszmetörténeti, valamint teológiai érvelések átgondolásától. A kötet – híven a hármas célkitűzéshez – meglehetősen összetett szerkezetű: a képeket (színes és fekete-fehér fotók, légi és űrfelvételek, régészeti rekonstrukciók rajzai, sokféle térkép és áttekintő ábrázolat stb.) folyamatosan magyarázó szövegek kísérik, ezek a helyszíneket, építményeket, földrajzi momentumokat stb. magyarázzák; ezekkel párhuzamosan futnak az elbeszélő és tudományosan érvelő részek, más szedéstükörrel és betűtípussal. A folyamatos olvasást némiképp nehezítő szerkezetet érdemes az olvasónak a könyvbe való elmélyülés előtt kissé kitanulnia. – Nagyszabású, kiemelkedő színvonalú alkotás.