Fantasztikus irodalom

A jövőből az időrendőrség két szupernyomozója érkezik vissza a huszadik századba, hogy ártalmatlanná tegyen egy időszökevényt. Rendkívül izgalmas kalandok során értjük meg, hogy egy, a jövőből a jelenbe „időutazó” tudós, a magával hozott fejlett technikai eszközök révén, egész földrésznyi területet, különböző államokat hajthat uralma alá. De fokozódó döbbenettel fedezzük fel azt is, hogy milyen különös dolgokra képesek az ugyancsak jövőből jött rendőrök is… A történet a feszültség mellett nem nélkülözi a humort és a szerelmet sem. Roy Medina felügyelő és társa, Barax az események során számtalanszor kerül komoly életveszélybe. De a harmincegyedik század „köztünk” járó bajnokai száz csapdából szabadulva harcolnak, hogy megszabadítsanak „bennünket”, a huszadik századot, egy olyan embertől, aki szándékai szerint még a történelmet is új mederbe terelné.

A 2000-es évek elején űrhajócsapat készül a Marsra. Ugyanakkor az egész világot furcsa álomkór lepi el – három napra elalszik a Föld egész lakossága. Vagy mégsem mindenki? Valakik nem alszanak, hanem a nukleáris fegyvereket gyűjtik be egy kis országba. Az űrhajósokon nem fog az álomkór, és szembeszállnak a diktatúra embereivel. Mi lesz a világ összes atomfegyverével?

Samuel Nelson magánzsaru utálja, ha lefűrészelt csövű vadászpuskát fognak rá: ezúttal mégis ez történik. A következmény? Lélegzetelállítóan izgalmas hajsza egy titokzatos csecsemő után, akinek hosszában is vannak bordái a mellkasában; egy rejtélyes szkarabeusz filmvetítésbe kezd; a kis fekete kalapos belemászik a szemétládába, majd elhatározza, hogy megöli Nelsont; végül összeáll minden idők leghihetetlenebb régészeti expedíciója, hogy megkeresse a legendás föld alatti piramist.

Spielberg regénye a Földön megjelenő idegen értelmes lényekkel való találkozás harmadik, legizgalmasabb formáját beszéli el, azt a fajtát, melynél létrejön a közvetlen kapcsolat az ember és az idegen értelmes lény között. Ma már tudjuk, hogy az efféle találkozás valószínűsége igen kicsi, annak ellenére, hogy bizonyára nem az ember az egyetlen intelligens lény a világmindenségben, sőt bizonyára akadnak nálunk sokkal fejlettebb civilizációk is a távoli űrben. Képzeletünket megmozgatja a lehetőség, hogy e távoli civilizációk valamelyike a csillagközi vagy galaktikaközi utazás technikájának birtokába juthatott, s egy napon megjelenik Földünk légkörében, bolygónk felszínén. Azt is elhisszük a regény hatására, hogy egy ilyen kapcsolat nem csupán lehetőség, hanem talán már létre is jött.

Isaac Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája – amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó – azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

„Üdvözlöm Önt Ultima Thulén. Kérem, érezze magát jól nálunk” – köszönti látogatóját, s egyúttal az olvasót Herb Spaak, az űrállomás parancsnoka, mielőtt belekezd visszaemlékezései elmondásába. Kb. 2200 tájékára visz el bennünket, amikor a Tejútrendszeren belüli űrhajózás már a mindennapok része. Két fiatalember, Herb Spaak és March Faith – gyerekkoruk óta jó barátok, elismert űrhajóspáros tagjai – egy rejtélyes felhő felderítésére vállalkozik. Indulásuk előtt belép életükbe egy harmadik, és ettől kezdve egész addigi életük megváltozik. Sorsukat, pályafutásukat és magánéletüket, jó és rossz döntéseiket kísérhetjük végig a könyvben, együttérzéssel, olykor izgalommal vagy meglepődéssel, olykor derűvel vagy szomorúsággal szemlélve történetüket. A regény nem elsősorban tudományos fantasztikumokkal várja olvasóit, hanem arra keres választ, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok a napjainknál jóval fejlettebb jövőben.

Däniken ​mindig tud valami újat mondani. Ebben a kötetében Dél-Amerikába kalauzolja az olvasót, arra a kontinensre, amely szerinte az ősi istenek igazi otthona volt. Templomok érdekes történeteit írja le, többek között azét, amelyet valószínűleg az istenek vagy a földönkívüliek építettek.
Däniken meglepő hasonlóságot vél felfedezni a hajdani indián törzsek és az ókori keleti népek emlékei, vallásai és legendái között. Lehet, hogy valamikor kapcsolatban álltak egymással? Lehet, hogy az istenek adtak hasonló utasításokat a különböző népeknek? Talán nem is látomás volt Ezékiel próféta víziója az égből leszálló szerkezetekről, hanem az istenek üzenete? A tudomány a mai napig nem tudja a válaszokat, s mindezt csupán a fantázia termékének tekinti. A szerző azonban töprengésre késztető hipotéziseket állít fel, és látszólag bizonyítani is tudja ezeket.
Egy elveszett város felfedezése a dzsungelben.
Döbbenetes hasonlóság Salamon temploma és a dél-amerikai szentély között.
A kőkorszakból származó, mintegy 12000 éves írások és matematikai számítások.
Hatalmas kőoszlopok 3000 méterrel a tengerszint felett.
Genetikai jelzéseket tartalmazó vésett kövek.
Rengeteg újdonságot és meglepetést tartogat a neves szerző legújabb kötete, az Istenek stratégiája.

Tucatnyi középkorú magányos férfi hal meg váratlanul, megdöbbentően hasonló körülmények közt Nápolyban. A rendőrség tehetetlen. A címadó kisregény hősének, egy volt amerikai űrhajósnak a saját élete kockáztatásával kell megfejtenie a titkot. Mi történik akkor, ha a gépbe táplált túl sok információ önálló életet kezd élni, és mintegy előrevetíti és meghatározza azt, ami bekövetkezik? Hogyan materializálódik a túl nagy mennyiségben adagolt információ és vezet a világ pusztulásához? Hogyan válhat az információ a gépbe kódolva ítéletté és egyúttal sorssá? Ezekre a kérdésekre keres választ a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű szerzője kötetünk további három elbeszélésében. A gép, amelyet a fennálló hatalom ellenségeinek kinyomzására, üldözésére és kivégzésére konstruáltak, voltaképpen nem robot, hanem a jövő eltorzult emberének víziója.

A középkori Skócia távoli és ködös tájain, ahol mindenre elszánt, állig felfegyverzett kemény férfiak ütköznek össze a nagy csaták során, az a hír járja, hogy van egy férfi, aki halhatatlan, és csak akkor lehet megölni, ha a varázskarddal levágják a fejét. MacLeod nevével évszázadok múlva a mai Amerikában találkozunk újra, amikor is már birtokosa a félelmetes erejű varázskardnak, s elhatározza, hogy életre-halálra megmérkőzik régi ellenségével, az Erő és a Hatalom egyedül birtoklására törekvő, gonosz halhatatlannal: Kurgannal. Kurgan ugyancsak üldözi MacLeodot, de senki mást sem kímél, aki az útjába kerül. Egy fiatal és csinos nyomozónő megpróbálja kideríteni az érthetetlen gyilkosságok igazi elkövetőit, s így bukkan a rejtélyes származású férfiak nyomára. MacLeod végül felfedi előtte titkát, s most már együtt küzdenek meg az emberiség felett gonosz uralomra törekvő Kurgannal.

A nagyszabású trilógia befejező kötete ez. Az előző kötetek Alapítvány és Alapítvány és Birodalom címmel a meghatározhatatlan messzi jövőben létező Galaktikus Birodalom bomlásának történetével foglalkoznak, és főleg annak a gigantikus tervnek a megvalósításával, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani a Seldon-tervet. Egy előre nem látott lény, az Öszvér felbukkanása azonban meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a Tervért. Ebben a kötetben, sok kaland után, fény derül a Második Alapítvány titkára.

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.

Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

A sci-fi családregény újabb kötetének főszereplője a „kisebbik iker”, Bart Dorg. Az orvosbiológus hihetetlen kalandokba keveredik a Holdon, még életveszély is leselkedik rá, miközben számára ismeretlen embereket ment meg. És itt találkozik Nórával, aki később a felesége lesz.