Fantasztikus irodalom

"El akartuk fogadni e gyanúsan abszurd és kísértetiesen gyönyörű új édent, mert a mi valódi paradicsomunkat, amellyel a természet megajándékozott bennünket, alaposan összedúltuk és kizsaroltuk, s voltak olyan történelmi időszakok, amikor kis híján elpuszítottuk. Egyszerűbbnek tűnt „újrakezdeni mindent”…csak kultúránk értékeit átmentve az Eridanusra…Mi gyújt bennünk kozmikus nosztalgiát, hogy véges élethosszunkkal kivándoroljunk fényévmilliók távolában keringő bolygónkra…ahelyett hogy termékeny kék csillagunkat, a Földet tisztítanánk meg minden ártalomtól? Éppoly képtelenség ez, mintha értelmessé fejlődött halak hirtelen tömeges kivándorlásba kezdenének az óceánból valamiféle kopoltyú pótló szkafanderbe, hogy alkatilag meghatározott vízilényként a szárazföldön vergődjenek…A Föld beteg. Kórságait magunk okoztuk. Nekünk kell leküzdenünk őket. Megvannak az eszközeink hozzá!"

„Ez a könyv, melynek főhőse egy még nem is létező személy, a Fekete Gén, tulajdonképpen emberi lehetőségeinkről szól, természetesen nem a futurológia eszközeivel – ennyiben tehát nem tudományos. Ugyanakkor, mivel cselekménye 2000-ben játszódik, nem is különösen fantasztikus…”
„Ebben a könyvben olyan emberek szerepelnek, akik számára a jövő – immár saját jövőjük – nem közömbös. Ilyen értelemben hasonlatosak hozzánk, többiekhez, akik a sci-fi műfajának olvasóiként és íróiként azt tesszük, ami csak az ember számára adatott meg az élő és élettelen világban: tervezzük az emberiség egészének, fajtánk, nemünk egészének jövendőjét…” – írja könyve bevezetőjében Apáti Miklós.

Vajon igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt?
Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Az ENCOM óriásvállalat számítógéprendszere összetettebb alkotás bárminél, amit ember azelőtt kiagyalt. Az ENCOM Főellenőrző Programja uralma alá hajthatja a világot – s ha nincs Flynn, a végsőkig elszánt programozó, talán meg is teszi. Flynn azonban önmaga elektronikus tükörképeként az FP csapdájában vergődik. Egy bitnyi esélye sem maradna a túlélésre, ha nincs Tron, a mátrixvilág bajnoka…

A halhatatlanság halála az időutazás modern regénye. Isaac Asimov az atomkor olvasóinak új világot tár fel: nem a csillagok, nem az űrutazás felé vezető utat, hanem az egymás mellett létező különböző Valóságokat irányító Halhatatlanok világát. Ám a tökéletes Halhatatlanság létezése egyetlen hajszálon függ. Elég egyetlen elhatározás, egyetlen mozdulat és a tökéletes rend, a Halhatatlanok uralma mindörökre eltűnik. Kitől függ a Halhatatlanság léte vagy halála? Ki teheti meg azt az egyetlen végzetes mozdulatot? A világhírű tudós színes és lebilincselően fordulatos regényében korunk egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti: az idő relativitását és a konkrét történelmi korhoz való kötöttség és felelősségérzet megnövekedését.