Horváth Árpád A ​dinamó regénye

Jedlik Ányos, a bencésrend kiváló tagja, a múlt század nagy fizikusa, világraszóló találmányokkal ajándékozta meg az emberiséget, megszerkesztette az első dinamót is – s mindent úgy, hogy a világ nem vett tudomást róla, nem tudott felfedezéseiről. Az egyéni szerénységen túl, a magyar tudóst annyiszor érő közönbösség kíséri tudós pályáján, mint egyetlen ajándéka töretlenül lobogó, mindig újat és újat előállítani vágyó, zseniális törekvéseinek. Mi, honfitársai sem ismerjük páratlanúl nagyvonalú, tudós munkásságát, mintha számunkra is közömbös volna Jedlik alkotó szellemének jellegzetesen magyar keretek között föl-föllángoló megnyilatkozása. Pedig a legkiválóbb szellemek között kell őt számontartanunk. Horváth Árpád a szakember figyelmével kíséri végig pályáját, lépten-nyomon kifejezést ad el nem fojtható csodálkozásának a primitív eszközök és adottságok között végzett hallatlan erejű és rendkívüli látókörű munkamenet láttán. Könnyed, elmélyült s mindegyik vonatkozásában élvezetes előadásból magaslik ki Jedlik Ányos egyszerű, papi szerénységű alakja, a különös avatottság és hívatottság jeleivel homlokán. A könyv a legszebb magyar kötelességet teljesíti, amikor egy eléggé nem ismert és méltányolt magyar lángelmére irányítja az olvasó tekintetét.