Mácz István Megmentett mondatok

Régi naptárak, naplók, cédulák feljegyzéseiből, letisztult gondolat-cseppjeiből válogatott össze egy kis kötetre valót a szerző. Az egybegyűjtött gondolatok mindenekelőtt az életről, az élet lelkéről, a szeretetről, a boldogságról, az emberszív titkairól, Isten és ember kapcsolatának folytonos változásairól, életben tartó dinamizmusáról szólnak. Sok más között Popper Péter, Hamvas Béla, Prohászka Ottokár, Szent Ágoston neve tűnik fel a gondolatokban papírra vetve, vagy csupán a sorok között: ?Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten. Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk. Hallgat? Miért nem siet? (Mellette óra nem ketyeg.)? A szellemi útravalónak szánt összeállítás fő mondanivalója az élet igenlése: "A kapu, amelyen a világba lépünk, a Fájdalom. A kapu, amelyen át kilépünk a világból, a Fájdalom. A két fájdalom születés és halál között életünk csupán pillanatnyi öröm. De öröm!