Siegfried Lenz Városszerte beszélik / Lehmann meséi

Siegfried Lenz a háború után indult német írók középnemzedékéhez tartozik. 1926-ban született. Kora ifjúságát a háborús évek rettenetében élte, s ezek a gyötrelmes esztendők oltották bele a közöny iránti heves ellenszenvét. Városszerte beszélik című regénye a háború idején játszódik, s mottója ez lehetne: Csak az a feddhetetlen, aki meghal aki életben maradt, mindig gyanúba keveredhet. Idegen csapatok megszállta északi városba visz bennünket a mű cselekménye. Az író nem nevezi meg, de nyilvánvaló, hogy Norvégia német megszállásáról van szó. Az ellenállók súlyos helyzetbe kerülnek: a városparancsnok negyvennégy túsz agyonlövetéséről intézkedik, ha az ellenállás vezetője, Daniel, nem adja föl magát. A választás nehéz és lelket próbáló: ha Daniel jelentkezik, vége az ellenállásnak, ha nem, akkor negyvenegy ártatlan embernek kell meghalnia. Gyávaság-e vagy hősi áldozat, ha Daniel az életet választja ezt a kérdést boncolgatja kivételes művészi erővel Siegfried Lenz, s erre ad egyértelmű választ. A Lehmann meséi az írót derűsebb oldaláról mutatja be. A feketepiac egyik sikeres lovagjának történetét mondja el benne kacagtatóan, fordulatosan, leleplezően.